Az Egyesült Államokban 2018 és 2022 között az időjárási és éghajlati katasztrófák több mint 617 milliárd dollárba kerültek, ami rekordösszeget jelentett. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy felmelegedés minden további fokával nő az ország gazdasági vesztesége, miközben az éghajlatváltozás egyre több ember pénzügyi nehézségeit okozza - írta a CNBC.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO), az ENSZ időjárási ügynöksége szerint tavaly Ázsia volt a világ leginkább katasztrófa sújtotta régiója, mivel a globális felmelegedés miatt fokozódtak a szélsőséges időjárási és éghajlati veszélyek – írja a CNBC.
Szerdán a Parlament zöld utat adott azoknak az új szabályoknak, amelyek az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatásuk csökkentésére kötelezik a cégeket - vagyis elfogadásra került a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelv - Corporate Sustainability Due Diligence Directive - írja az Európai Parlament sajtóközleményében.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik - állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentésében, egyúttal felhívva a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.
15 évnyi tervezés és előkészítés után Ghána készen áll arra, hogy karbonkrediteket kínáljon a Globális Észak vásárlóinak, akik a "zöldmosás" vádjával szembesülve alig várják, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket az erdőirtás elleni küzdelem iránt. Az illegális fakitermelés és bányászat által biztosított magas hozam miatt azonban a jelenlegi árak túl alacsonynak számítanak.
Az európai földmegfigyelő ügynökség, a Copernicus Intézet jelentése szerint február volt a kilencedik egymást követő legmelegebb hónap, amióta adatunk van erről, miközben a tengerfelszín globális átlaghőmérséklete és a tengeri levegő hőmérséklete is csúcson ragadt.
A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony - figyelmeztetett a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.
Hamarosan már csak az emlékeinkben fognak élni a hóval borított havas tájak, egy friss kutatás szerint az éghajlatváltozás miatt a bőséges havazás korszaka már a múlté – írja a The Guardian.
A Karib-tenger, a Bengáli-öböl, a Dél-kínai-tenger, valamint Alaszka és az Amazonas egyes részei idén várhatóan a valaha mért legmelegebb 12 hónapos időszakot élik meg az El Nino időjárási minta miatt - derül ki egy éghajlati modell előrejelzéséből, amelyről a New Scientist számolt be.
Az EU új 2040-es klímacélja alapján 2040-ig az uniónak 90%-kal kellene csökkentenie nettó üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a célszám megfelel a tudományos ajánlásoknak, aggodalomra adhat azonban okot, hogy a tervezet továbbra is túl nagy mértékben támaszkodik például a még gyerekcipőben járó, skálázhatóság szempontjából kérdéses és drága szén-dioxid-megkötő, és -tároló technológiákra. Egy másik problémás pont a valós cselekvések, vannak előrejelzések, amelyek a jelenlegi klímapolitikai intézkedéseket figyelmebe véve azt vetítik előre, hogy 2030-ig csak 48%-kal (szemben az uniós 55%-os céllal), 2040-ig csak 60%-kal (szemben az új 90%-os céllal), 2050-ig pedig csak 64%-kal csökkennének a kibocsátások. Az új, 2040-es cél eléréséhez szigorúbb klímapolitikára lenne szükség – mind uniós, mind nemzetállami szinten - írja a Másfélfok szakértője cikkében.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
A Scientific Reports tanulmánya szerint Grönland jege a globális felmelegedés hatására gyorsan olvad, és területén egyre több növényzet terjed el – tudósított az USA Today News.
Egy friss tanulmány szerint a kulcsfontosságú óceáni áramlatok összeomlása várható, ami súlyos globális éghajlati következményekkel járhat - írta a CNN.
Az idei január volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálata (C3S).
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson - közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Strasbourgban kedden.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart - állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Eddig is pesszimisták voltak a becslések, de a valóság még súlyosabb.
Már többen dolgoznak a megoldáson.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.